A Kalocs patak és a Talabor folyó összefolyásánál fekvő település görög katolikus fatemplomát a Szentlélek tiszteletére szentelték fel.

   Bene neve először IV. Béla király idejében, 1269-ben említi egy adománylevél, mint a király fiainak birtokát. A település több neves birtokossal is büszkélkedhet, egy néhány közülük: Szilágyi Erzsébet, Dobó család, Perényi család.

   A reformáció idején az új hitre áttért beregszászi lakosok elfoglalták a római katolikus templomot. 1548-ban református esperessé Radán Balázst nevezték ki, akit 1552-ban egy római katilikus szerzetes igehirdetés közben megölt. Emlékét a református templom falán felavatott emláktábla őrzi.

   A Csetfalva néven először 1408-ban említett falu a monda szerint Árpád vezér egyik hűséges alattvalójáról, Csete földesuráról kapta nevét. 1418-ban a Széchyek birtokolták, 1513-tól a Lónyayak tulajdonába kerül.

  A csontosi fatemplom a klasszikus bojkó építészet egyik legjellegzetesebb képviselője. A falu központjában található pravoszláv templom 1645-ben épült a galiciai Siankiban.

   A bojkó típusú fatemplom valüszínüleg 1759-1762 között épült, míg mások későbbre, 1780-ra teszik az építését. A Repinka patak partján álló görög katolikus templom az Istenszülő Szűz Mária Istenanyasága nevet viseli. 1841-ben került sor első felújítására, majd 1961-ben javították, illetve 1979-ben átfedték.

   Kárpátalja egyik legrégebbi templomának számító huszti református templom a XIV. században épült a római katolikus egyházközösség által. 1524-ben Huszt lakossága áttért a protestáns hitre, melyben Huszti Lovász Tamás reformátornak volt nagy szerepe.

   A kőrösmezői Szrukovszka fatemplom a kárpátaljai hucul építészet kiemelkedő alkotása. Keletkezéséhez egy legenda is kapcsolódik.

   Az egykori Kismuzsaly romtemploma a XIII. és XIV. század fordulóján épült. A települést 1566-ban a tatárok, majd 1657-ben a lengyelek rombolták le. A lakosság a közeli hegyekbe menekült, s az ott lévő barlangokban rejtőzött el. 1831-ben az egyik üregben csontvázakat találtak.

  XII. századi iratok szerint Ugocsa megye területén elterjedt volt a katolikus vallás. Nagyszőlős ferences kolostorát a XV. században alapították a város urai a Perényiek az Ugocsa vár szomszédságában. 1556-ban a reformátussá lett helyiek a kolostort megrohanták, a szerzeteseket elűzték és a kolostort is lerombolták.